Megtörtént eset kapcsán arról, hogy mindig van "jobb megoldás"!

A banki adós teljes banki tartozása 11.645.745,- Ft összegű volt, a kölcsön biztosítására az ingatlanra a bank javára jelzálog volt bejegyezve.

A tulajdonosnak volt egy autóvásárlási kölcsöne, ennek fennálló tartozása 3.340.149,- Ft volt, és egy személyi hitel tartozása is volt 2.125.245,- forint összegben. A kölcsönöket évek óta nem tudta fizetni, ezért a végrehajtó az ingatlant lefoglalta, és a végrehajtási jogot jegyeztek be rá.

Az ügyfél a pénzintézetekkel több alkalommal próbált egyezséget kötni, az ingatlanra volt vevője is 10.500.000,- Ft összegért, az ingatlant ennél magasabb áron nem tudta eladni.

Szerette volna elérni, hogy az ingatlan eladási árából törleszthesse vissza tartozásait és a fennmaradó összeget engedjék el számára.

A pénzintézetekkel hosszú időn keresztül nem tudott megállapodásra jutni. Végső elkeseredésében egy követeléskezeléssel foglalkozó társasághoz fordult, akik elvállalták az ügyét sikerdíjas díjazásért.

A pénzintézetekkel végül sikerült megállapodniuk, és a jelzálogjogosult 6.200.000,- az autókölcsönt 1.800.000,- Ft és a személyi kölcsönt  1.4000.000,- Ft összegért engedték ki a pénzintézetek, a végrehajtói díjak megfizetésével tehermentesítésre került az ingatlan. A költségeket a vevő fizette az adásvételi szerződés megkötésekor.

Ha bírósági végrehajtásra került volna sor, akkor a végrehajtó eladja az ingatlant, 7,5-11 millió forintért árverésen, ebből levonja a saját költségeit és kifizeti a jelzálogjogosultnak a fennmaradó összeget. A tulajdonos fennmaradó adóssága ebben az esetben 10 - 6,5 millió maradt volna az árverési ártól függően.

 Váczi Árpád

ügyvéd

2100 Gödöllő, Petőfi S. tér 11.

T: +36706227799

Ügyvédünktől kérdezték:

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Egy társasházi lakás fele-fele arányban a lányom és az én tulajdonom, a lányom a lakást évekkel ezelőtt örökölte meg, a lakás haszonélvezője én vagyok, a lakásban én élek egyedül. A lányom négy éve hitelből vásárolt egy autót, de sajnos a törlesztőrészleteket nem tudta fizetni, ezért a lakásunkra végrehajtási jogot jegyeztetett be a bírósági végrehajtó. A lányom adósságát a nyugdíjamból fizetni nem tudom. A lakásból nincs hova elköltöznöm, ezért kétségeb vagyok esve, hogy mi lesz velem. Szeretném megkérdezni, hogy mit tehetek, ki kell-e költöznöm a lakásból?

Tisztelt Érdeklődő!

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény alapján a végrehajtás alá vont ingatlant megszerző új tulajdonos tulajdonjogát az ingatlannyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jog csak akkor nem terheli ha annak jogosultja a végrehajtást kérő követelésének kielégítéséért felelős, vagy ha azt a végrehajtási jog keletkezése után szerződéssel létesítették.

Ez az ön esetében azt jelenti, hogy amennyiben az ön haszonélvezeti joga a kölcsönszerződést megelőzően keletkezett, és a lánya kölcsöntartozásáért nem felelős – tehát nem adóstársa, illetve nem készfizető kezese az autóvásárláshoz felvett kölcsönszerződésnek – akkor a végrehjtás alá vont és a lánya tulajdonában lévő ingatlan részilletőségére vezetett végrehajtás alapján az árverési vevő,  csak a lánya tulajdonrészének tulajdonosa lesz. Az önt megillető haszonélvezet jog az ingatlant továbbar is változatlanul terhelni fogja, ezért az ingatlant továbbra is haszonélvezőként használhatja, hasznosíthatja és szedheti annak hasznait is. Ebben az esetben a lakás használata tekintetében semmilyen változás nem fog bekövetkezni.

Más a helyzet abban az esetben, ha a lánya kölcsönszerződésért mint adóstárs, vagy készfizető kezes helytállni köteles, mert ebben az esetben az ingatlan tulajdonjogát az árverési vevő az önt illető haszonélvezeti jog terheitől mentesen szerzheti meg.

Természetesen a tartozását előbb vagy utóbb mindenkinek meg kell fizetnie, ezért az önök esetében is célszerű a végrehajtást kérő pénzintézettel felvenni a kapcsolatot és megkisérelni egyezséget kötni a tartozás megfizetésére és annak feltételeire vonatkozóan. A pénzintézetek általában készek arra, hogy a kölcsöntartozásokkal kapcsolatosan, a mindenki számára elfogadható megoldást elfogadják és az adósnak is kedvezőbb feltételekkel egyezséget kössenek.

Váczi Árpád ügyvéd

vaczi.arpad@gmail.com

Ügyvédünktől kérdezték:

 2007-ban vettünk fel 8 millió forint hitelt svájci frank alapon lakásunk megvásárlásához. A lakást 11.000.000,- forintért vettük meg. A törlesztőrészletek emelkedése miatt a részletekkel folyamatosan elmaradtunk, az állami mentőcsomag sem segített érdemben rajtunk, ezért a bank felmondta a szerződésünket és egy összegben követel közel 13 millió forintot tőlünk. A lakásunkat a végrehajtó árverezni akarja, 11.200.000,- Ft kikiáltási áron. Elmondása szerint akár 7.840.000,- forintért is eladhatja, de akkor a tartozásunk még mindig több mint 5 millió forint lesz. Így elveszítjük lakásunkat és még több milliós tartozásunk is marad. Lenne olyan ingatlan, amibe beköltözhetnénk, de a fennmaradó tartozás fizetése a megélhetőségünket tenné lehetetlenné. Kérem, tájékoztassanak, mit tehetünk ebben a helyzetben?

Tisztelt Érdeklődő!

Magyarországon a deviza alapú hitelek törlesztőrészleteinek növekedése miatt jelentős a száma azoknak az adósoknak, akik a kötelezettségüket nem képesek teljesíteni. A helyzet kezelését több szervezet különböző módon látja kezelhetőnek. Többen sejtetik, hogy a hitelszerződések igazságtalanok, a hitelt felvevők megtévesztésével jöttek létre, ezért érvénytelenek is. Általában az ügyvitelért, ami a szerződés megsemmisítését célozza, jelentős összegű díjat kérnek el ügyfeleiktől, ennek összege nem ritkán milliós nagyságú. Az utolsó szalmaszálba kapaszkodó ügyfeleik (a hitelszerződések adósai) akár az utolsó tartalékaikat is felhasználva, illetve a rokonságtól kért kölcsönből fizetik meg ezt a díjat, bízva abban, hogy az adósságuk rövidesen megszűnik.

Ezzel az ígért „szolgáltatással” több probléma is van. Egyrészről a hitelszerződések semmisségét a Kúria vonatkozó jogegységi határozataira figyelemmel önmagában a törlesztőrészletek emelkedése nem alapozza meg. Másrészről, amennyiben valamilyen okból kifolyólag a hitelszerződés semmissége állapítható meg, a hitelintézettel abban az esetben is el kell számolni, tehát a tartozás nem „tűnik” el.

Az adósság szakszerű kezelésével ugyanakkor elérhető, hogy a hiteltartozást az adós rendezhesse és a hitelintézettel megfelelő megállapodásra lehessen jutni. Természetesen ennek ára van, de a legtöbb esetben elérhető, hogy az ingatlan értékesítéséből származó vételárból a banki követelés egy része kielégíthető legyen és a fennmaradó tartozást a pénzintézet elengedje. Ez a megoldás mindenesetre jobb, mintha a bank az ingatlanon hajtja végre követelését, mert ebben az esetben a végrehajtás költségei is az adóst terhelik és az ingatlan elvesztésén túl a tartozás megmaradó részét az adóstól követelni fogja a pénzintézet. Természetesen a megfelelő eljárás a hitelszerződés és egyéb körülmények alapján határozható meg.

 dr. Váczi Árpád ügyvéd
vaczi.arpad@gmail.com

Tisztelt Kártérítés Guru!

A szomszédom építési engedély alapján egy hatalmas épülettel bővítette a lakóházát – ami ellen hiába tiltakoztam az építéshatóságnál. Ráadásul a telekhatárunkra egy több mint 2 méter magas tömör, átláthatatlan kerítést is épített. Ennek következtében a rálátásom a Dunára jelentősen csökkent, és a kertem egy része ahol a terasz helyezkedik el állandóan árnyékban van. Véleményem szerint ezzel az ingatlanom értéke jelentősen csökkent. Mit tehetek ebben az esetben?

Tisztelt Érdeklődő!

A tulajdonos az építkezését úgy köteles megvalósítani, hogy másokat, különösen a szomszédait szükségtelenül ne zavarja, illetve jogai gyakorlását ne veszélyeztesse - mondja állandó szakértőnk, Dr. Váczi Árpád kártérítési ügyekre szakosodott ügyvéd.Önmagában az értékcsökkenés nem nyújt egymagában alapot a szomszéd felelősségének megállapítására. Amennyiben a tulajdonos szomszéd az építkezés során – ide értve a tervezést és a kivitelezést is - olyan méretű és magasságú épületet alakítottak ki, amelynél figyelemmel voltak a szomszéd ingatlanra is, valamint az építkezés a szokásos, az építkezéssel együtt járó helyzetet teremtette, az nem tartozik a szükségtelen zavarás körébe, ezért kártérítésre sem köteles.

Amennyiben az építkezés megkezdése előtt a tervezésnél, illetve a terv megválasztásánál nem jártak el kellő gondossággal és egy kedvezőbb terv kiválasztásával a szomszéd szükségtelen zavarása nem következett volna be – és elkerülhető vagy csökkenthető lett volna a kilátáselvonás, illetve a benapozottság csökkenése, abban az esetben az építkező szomszéd az ingatlan értékcsökkenésének megtérítésére köteles.

A szükségtelen zavarás megítélése és a keletkezett kár mértékének meghatározása elsősorban szakértői kérdés.

Üdvözlettel: Kártérítési Guru

Tisztelt Kártérítés Guru!

Azt szeretném megkérdezni öntől, hogy kihez és milyen összegű kártérítésért tudok folyamodni? Ugyanis az történt, hogy egy társasház előtt parkoló új autómra egy jókora vakolatdarab és cserepek hullottak a társasház egyik faláról és tetejéről. A gépjármű szélvédője és a karosszéria elemek is megsérültek, az autóban jelentős kár keletkezett, és az autót sem tudtam hetekig használni. Megkerestem a közös képviselőt az igényemmel, de elutasított mindennemű együttműködést a kár megtérítésével kapcsolatban. Cascom nincs, így nem tudom kinek kell megfizetnie a kárt.

Tisztelt Érdeklődő!

Az épületekről leeső épületrész, illetve az épületekről lehulló épületdarabok okozta károkért való felelősséget a szerződésen kívüli károkozás szabályai határozzák meg - kezdi válaszát állandó szakértőnk, Dr. Váczi Árpád ügyvéd. Az épületkárokért való felelősség szabályainak elvi alapja, hogy ezekben az esetekben a kárt okozó személy kiléte nehezen, vagy egyáltalán nem bizonyítható, ezért a károsult védelme indokolja azt, hogy a felelősséget az épület tulajdonosa viselje. Amennyiben a vakolat az épület homlokzatáról, illetve a cserepek az épületről hullik le, abban az esetben a társasház közössége felelős a kár bekövetkezéséért.

Az ilyen esetekben lehetőség szerint megállapodás keretében célszerű rendezni a kár megtérítését, mivel a jogi eljárások jelentős többletköltséget okoznak. Amennyiben a társasház rendelkezik felelősségbiztosítással, akkor a biztosító helytállási kötelezettsége is fennállhat. Az eset megítéléséhez a tényállást kell kellő mértékben tisztázni. A károkozó fő szabályként a károsult teljes kárát köteles megtéríteni, így a gépkocsiban keletkező kárt, az esetlegesen elmaradt hasznot (vagyoni előnyt) és a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket is, így a javítási költségek a javítás érdekében szükséges egyéb költségek, valamint a gépkocsi javítási időszakban történő pótlásának költségeit is követelheti a károsult.